Üdvözlés

Szia!
Rileey vagyok, örülök, hogy idetaláltál, annak még jobban, ha máskor is visszanézel. Mostanában főként könyvekről szedem össze a gondolataimat, de ha olyan kedvem van, filmekről és sorozatokról is megejtek egy-egy posztot. Sokat olvasok angolul, így ne lepődj meg, ha nem túl ismert könyvekkel találkozol errefelé. A célom, hogy felkeltsem ezekre a figyelmet, hátha egyszer kis hazánkban is a könyvesboltok polcaira kerülhetnek. Kellemes böngészést kívánok! :)

Ha szeretnél kapcsolatba lépni velem, a nagyító ikon alatt lapuló űrlap segítségével megteheted, vagy használhatod közvetlenül az e-mail címemet: rileey.smith[kukac]gmail.com

Népszerű bejegyzések

Címkék

1 pontos 2 pontos 3 pontos 4 pontos 5 pontos ABC ABC Family adaptáció After the End Agave agorafóbia akció alakváltók alternatív történelem angol angyalok animációs anime Anna és a francia csók apokaliptikus Arrow barátság blog book tag borító borítómustra boszorkányok Cartaphilus CBS chick-lit Ciceró Courtney Summers crossover családon belüli erőszak Dan Wells Daredevil démonok depresszió design díj disztópia dráma Dream válogatás Éles helyzet erotikus fanborítóm fantasy felnőtt film Forma-1 FOX földönkívüliek Főnix Könyvműhely Francesca Zappia francia Fumax GABO Gayle Forman Hard Selection Harper Teen Hex Hall high fantasy horror humor időutazás írás istenek Jane The Virgin Jennifer Niven John Cleaver karácsony katasztrófa képregény klasszikus komédia Kossuth Könyvmolyképző krimi leltár lovak Lucifer Maggie Stiefvater mágia mágikus realizmus magyar szerző Matthew Quick Maxim megjelenések mentális betegség misztikus Netflix new adult novella nyár öngyilkosság pánikbeteség paranormális pilot posztapokaliptikus pszichológia pszichothriller Rainbow Rowell Razorland realista Red Queen Richelle Mead romantikus sci-fi Scolar Silber skizofrénia sorozat steampunk Supernatural Syfy szerelmi háromszög szörnyek tanár-diák természetfeletti The 100 The Chemical Garden The CW The Dust Lands The Flash The Selection thriller toplista történelmi tündérek Twister Media Ulpius urban fantasy vámpírok vérfarkasok Victoria Schwab vígjáték vírus Vörös Pöttyös Wither young adult zombik

Most olvasom

Blogok

Üzemeltető: Blogger.

Küldj üzenetet!

Név

E-mail *

Üzenet *

2015. november 14.

Richelle Mead: Soundless

Richelle Mead a kedvenc íróim közé tartozik, így nem is volt kérdés, hogy olvasom az új könyvét, ami (nagy szó) nem sorozat!

Fei egy hegytetőn álló faluban él, ami el van szigetelve a külvilágtól. Az egyetlen kapcsolatot a
kötéllift jelenti, amelyen keresztül a bányászott ércekért ételt kapnak egy messzi királyságból, Beiguóból. Saját maguk képtelenek az önellátásra, nem tudnak ételt termelni, és nem tudják elhagyni a falut, mert az utat jó régen omlás zárta el. A lemászás lehetetlen vállalkozás, mert a falusiak mindegyike süket, generációkkal ezelőtt elveszítették a hallásukat. Már hozzászoktak ehhez az állapothoz, ám most új veszély fenyegeti őket. Egyre többen vakulnak meg, aminek következtében visszaesik a termelés, a kötéllift működtetéséért felelős ember, akivel leveleznek, csökkenti az amúgy is kicsi ételadagokat. Fei nővérének látása is napról napra romlik. A helyzet egyre reménytelenebb, ám Fei egy éjjel álmában visszanyeri a hallását, és ez mindent megváltoztat. Hamarosan rájön, hogy az egész életük nem az, aminek látszik.

Eleinte kicsit bele kellett rázódnom, hogy a Soundless egy Richelle Mead könyv. Hozzászoktam, hogy a komolyság mellett a főhős személyisége révén mindig átitatja a történeteit a könnyedség, ez a téma viszont nem engedte ezt meg. De a stílus ezúttal is magával ragadott, csak úgy pörögtek a lapok, alig tudtam letenni, annyira kíváncsi voltam, mi lesz a vége.

A történet a szokásos panelekre épül: a főhős rájön, hogy a világa nem is úgy van, mint hitte, és próbálja megváltoztatni azt, szóval ebből az aspektusból sok újdonságot nem nyújt. Persze mint mindig, most is érdekes a társadalom annak ellenére, hogy nem túl kidolgozott. Vannak a bányászok, akik az ércet termelik ki, a személyzet, akik a házimunkát stb. végzik, és a festők, akik a mindennapokról jelentéseket festenek és helyeznek el a falu centrumában. Illetve vannak még azok, akik már elveszítették mindkét érzékszervüket, és magatehetetlenül viselik a sorsukat. Mondjuk akadnak furcsaságok, például semmi logika nincs abban, hogy a munkásemberek kapják a legkevesebb kaját, mikor ők végzik a legfontosabb melót. És az senkinek sem jut eszébe, hogy ha kihullnak az emberek, a festők beállhatnának dolgozni, mert most a festegetés az tényleg olyan fontos? (Bár az igaz, hogy a valóságban sem tennék meg szerintem, tipikus értelmiség-munkásosztály szembenállás.)

Viszont nagyon tetszett, hogy Mead a kínai folklórból merít (bár ez csak a végén érződik igazán), ezzel színt csempészve az egyébként már bejáratott sablonba. Nagyon érdekelt, hogy mivel magyarázza majd az emberek süketségét, és Fei esetében hallása visszanyerését, és először azt hittem, végül is maradunk a valóság talaján, de sikerült magasabb szintre emelni a befejezést. A könyv fantasynek van címkézve, de az igazság az, hogy ez sokkal inkább disztópia, és csak az utolsó oldalak tesznek eleget az előbbi műfajnak. Az tény, hogy lehetett volna még jobban kínaisítani az atmoszférát, mert azon kívül, hogy az ő múltjukból merít a „rejtély”, a szereplőknek kínai nevük van, és néha szóba kerül a selyem meg az írásjegyek, végig amerikainak képzeltem a szereplőket.

Fei megkapja a kiválasztott státuszt, ő a legtehetségesebb festő, a különleges lány, ami kissé már elcsépelt, ezért sem sikerült egy hullámhosszra kerülnöm vele. De azért  az ütős beszólások hiányában is emlékeztetett a korábbi Richelle Mead főhősnőkre elszántság tekintetében, és igazán példaértékű, hogy milyen fontos számára a nővére. A könyv elején még próbálja eltüntetni annak nyomait, hogy a nővére látása romlik, mert ha kiderül, azonnal lefokozzák, aztán miatta vállalkozik a veszélyes küldetésre, és az egész történetben ő lebeg a szeme előtt. (Bár tegyük hozzá, Fei a fiatalabb, és mégis végig olyan érzésem volt, mintha a nővére lenne a húg, és a viselkedése is alátámasztotta ezt.)

A romantika viszont nem nagy durranás. Azt értékeltem, hogy nem kellett a pár nap alatt játszódó cselekményben instalove-ot benyelnem, mert Feinek és Lie Wei-nek közös múltja van. Mead inkább a társadalmi különbségek miatti nem lehetünk együtt megoldást választotta, ami viszont nem szállított sok izgalmat, hiszen nyilvánvaló, mi lesz a páros sorsa. Persze ettől még lehetett volna jó, de Lie Wei nem olyan vonzó karakter, mint Dimitri, Adrian, Seth vagy Roman, bár az is igaz, hogy egy ilyen cselekményközpontú történetben nem is volt ideje kibontakoznia.

Verdikt: tetszett a könyv, olvastatta magát, de bármennyire is élveztem a hibái ellenére, valahogy hiányzik belőle valami plusz, ami lehetővé tenné, hogy feltornássza magát a maximális pontszámra.

Értékelés: 4/5
Borító: 5/5

Kiadó: Razorbill
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 266

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése